2018. sze 09.

Kivégzési Parancs - kritika

írta: Filmnéző Lehel
Kivégzési Parancs - kritika

A gépek lázadása

 

A legújabb Mission Impossible film után futottam bele ebbe a filmbe, amikor is az imdb-n Vanessa Kirby filmográfiáját böngésztem. A felhasználói vélemények alapján egész jónak tűnt, ezért a héten meg is néztem, hogy tényleg jó e, a film. Az a furcsa, hogy nem mondanám jó filmnek mégis nagyon örülök, hogy elkészült és szimplán az tetszik, hogy ilyen filmek léteznek ebben a formában. A történet a közel jövőben játszódik, ahol egy katonai alakulat edzését figyelhetjük nyomon egy az óceán közepén lévő szigeten. Egy tudós nő is velük tart, megfigyelés céljából ugyanis a katonák kiképző robotok ellen gyakorolnak, de egyik pillanatról a másikra a robotok ellenük fordulnak és kezdődhet is a zúzda.

Először elmagyaráznám, hogy miért is nem tartom egy jó filmnek. Egyrészt a film világépítése nulla, ami persze teljes mértékben érthető. ha megnézzük a költségvetést, de akkor is a film elején nem egy egyszerű művelet behatározni, hogy akkor ez most mennyire távoli vagy közeli jövőben játszódik, főleg úgy, hogy felhoz olyan témákat a film, hogy az emberiség két részre szakadt már. Az ilyen pedzegetések csak említés szintjén vannak a filmben és nem is érdemes egy mély sci-fit várni. A karakterek valamilyen szinten megkülönböztethetőek, és a színészek is egész jól játszanak, mégis olyan hidegen hagyják az embert az egész film alatt, hogy egy percig nem lehet izgulni bárkiért is és ez egy ilyen túlélő filmnél elég nagy hátrány. Valamint az egész történet is a legkiszámíthatóbb irányba halad, aki kettőnél több filmet látott már azt nem fogja semmi meglepetés érni, még ha a film szeretné is meglepni az embert.

Eddig egy elég unalmas filmet vázoltam fel és tulajdonképpen a film a játékidő nagy részében tényleg elég unalmas, de nem tudok elmenni az a tény mellett, hogy az egészet leforgatták és elkészítették 1,100,000 dollárból, ami a Kincsem film költségvetésének úgy a tizede. Na így most már mindjárt érdekesebb a helyzet, ugyanis a filmet rendező Steven Gomez eddig csak egy vizuális effektusokon dolgozó szakember volt, de itt író rendező ként dolgozott és szó szerint zsebpénzből olyan látványvilágot alkotott a filmjének, amit nem egy százmilliós költségvetésű film is megirigyelne. És nem csak az effektekkel alkottak nagyot, hanem a kamerával is, ugyanis a film tele van gyönyörű beállításokkal, amik napokkal később is képesek bevillanni. A látványtervezés engem nagyon erősen emlékeztetett a Neill Bloomkamp filmjeire. Biztos vagyok benne, hogy Gomez-t nagymértékben inspirálhatták az ő filmjei. A vért sem nélkülözi a film, bár igazán látványos trancsír részekre nem kell számítani, azért kellően erőszakos lett. Meg egyébként is ez egy igazi öregiskolás csapat katona az idegen entitás ellen film és tudni kell értékelni, hogy még csinálják ezeket a filmeket.

Aki szereti az akció sci-fiket azoknak bátran ajánlom, mert annak ellenére, hogy elég unalmas és érdektelen tud lenni a film, egy igen ritka állatfajt képvisel, és így a közelgő Predator mozi előtt egész jó kis hangolódó lehet.

Szólj hozzá

Kritikák