Több mint egyévvel a megjelenése után magamsem tudnám megmondani hogy milyen felindíttatásból néztem meg a Demóna című Disney filmet, mert anno az első előzetesek láttán egyszerűn eldöntöttem, hogy ez engem bizony nem érdekel. Aztán az elmúlt napokban szimplán csak kiváncsi voltam hogy mégis mit tud a Disney egy Csipkerózsika rebootból kihozni.

A történet szerint Demóna a fiatal tündérlány egy békés és idill erdei királyságban nevelkedik közvetlenül az emberek kapzsi országa mellett. Egy napon egy fiú téved Demóna erdejébe, akivel barátok, majd később szeretők lesznek, ám a fiút ugyebár elviszi az élet, tehát inkább a hatalmat és a pénzt választja Demóna helyett, ezért a szerelem vége szakad és eközben Demóna fiatal lányból érett nővé cseperedik. Évekkel a később az éppen uralkodó király megirigyli az erdő békéjét és dicsfényét ezért ugy dönt hogy elfoglalja az erdőt, ám Demóna megvédi és a király elhuny és utódjának Demóna egykori szerelmét jelöli ki annak ellenében, hogy ha megöli Demónát ám a férfi csak a szárnyait vágja le, de ez elég a királynak, hogy átadja a trónt és mikor évekkel később a királynak gyereke születik Demóna is elmegy a keresztelőre, hogy megátkozza a gyereket. Úgy dióhéjban ennyi a történet.

A történet viszonylag egyszerű és mégis sikerült a Disneynek feleslegesen megbonyolítanija egy csomó másik dologgal együtt. De az értékelésemet azzal kezdeném, hogy ehiszem hogy a készítők valamilyen szinten a fiatalabb korosztályt célozták meg ezzel a filmmel, de azt akkor sem tudom elfogadni hogy a CGi talán egy animációs filmbe elmenne, de egy majd kétszáz millió dolláros filmnél ez azért eléggé gyenge teljesítmény. És az a baj, hogy a pontenciál megvolt a jó látványra mert pár dolgot (Pl: a faemberek szerintem nagyon menőn néztek ki) tényleg jól megalkottak, csak ha az ember nagyon akarja akkor is látja hogy az csak egy CGI paca. Angelina Jolie amitt lehetett megtett, hogy Demóna viszonylag érdekes maradjon a néző számára egészen a film végéig, valamint az ő egykori szerelmét az a Sharlto Copley játsza, akitől már kaptunk egy Vicus van de Merve-et, egy ütős mellékszerepet az Elysiumban, valamint Neil  Bloomcamp új filmjében Chappiet is róla formázták, ám itt igazából egy semmilyen karakter hoz eléggé túljátszva, Sam Riley viszont tetszett Demóna alakvátló szolgája ként.

A legnagyobb bajom a filmmel talán az volt, hogy teljesen felesleges volt elkészülnie, mint úgy ahogy a narrációnak sincs semmi érdembeli fuknciója a filmben, mert igazából az utolsó mondtatok azt akarják velünk elhitetni, hogy akkor most Demóna volt a hős aki elhozta a birodalomba a békét, igen annak a viszálynak a békéjét amit ő robbantot ki. Ez olyan mintha a Kill Bill végén közölnék hogy itt a világbéke mert a mennyasszony megölte Billt... Ugyan úgy a film elején kapunk egy durván két perces csatajelenetet ami valószínűleg csak azért került be a filmbe, hogy valami érdemben látványos dolgot is beletudjanak pakolni az előzetesbe, hogy aki csak arra hajt, hogy valami látványos filmet nézzen majd hátha beüll rá. Viszont, és ez egy elég nagy viszont, azt dicséretesnek találom, hogy a Disney a sok mézes mázas története után azt az üzenetet próbálta meg eljuttatni a nézőkhoz hogy az igaz szerelem nem ugrik csak úgy be az ablakon amit tényleg egy jó ötletnek találok, és ez ötletszinten tényleg jól működik, a filmben meg úgyahogy.

Egy vasárnap délutáni filmezésre talán még alkalmas lehet ha az ember elvárások nélkül ül be rá, egyébként meg egy teljessen felesleges alkotás, ami megpróbált valami újjat mutatni de sajnos nem sikerült neki.