2016. már 25.

Krampusz - kritika

írta: Filmnéző Lehel
Krampusz - kritika

Még a Batman és Superman előtt gondoltam írok egy kritikát egy megosztó filmről, ami az esetünkben a megjelenés szerint a legfrisseb karácsonos horrorfilm, ami igazából már a trailere alapján sem érdekelt igazán, de aztán gondoltam bepótolom ezt a darabot egy csendesebb csütörtök délutánon.

A film története szerint karácsonykor egy család összegyűl a viszonylag rég nem látott rokonokkal, hogy együtt ünnepeljék meg a karácsonyt, ám de egy eléggé rosszul sikerült családi vacsora után az ifjú Max, aki még hitt a karácsonyban, teljesen elszomorodik, hogy nem lehet már normális a karácsony, ezért a karácsonyi kívánság listáját szét tépi és azt kívánja bár ne lenne karácsony, ezzel megidézve a krampuszt, akinek az a dolga, hogy úgymond megtorolja a családokon azt, hogy már semmibe veszik a karácsony.

Az volt a legnagyobb bajom a filmmel, hogy megvolt rá az esélye, hogy egy instant kult-klasszikus legyen, de valahogy mégse jött össze neki. Persze voltak dolgok amik jól működtek a filmben, de sajnos voltak olyan kihagyott helyzetek, amiket én személy szerint sajnáltam mert jobban is elsülthettek volna. Az egyik legnagyobb bajom a film tempója volt, mert szerintem egy ilyen típusú, ház ostromlós horror nem nagyon engedheti meg magának, hogy több mint harmic percig ne történjen semmi, és ez nem az első harminc perc volt. Aztán amikor a film vége fele iszonyúan felpörögnek az események és néhol már alig lehet követni, tehát szerintem jobb lett volna, ha megtalálják az egyensúlyt. A film másik nagy hibája a korhatár, mert a filmben szinte teljes mértékben nincs vér, aminek hiányában az ilyesztegetős részek kissé súlytalanok lesznek egy idő után, de ezt főleg a film legvégén érezzük meg, mert a lezáráskor kapunk egy nagyon ötletes és elborult csavart, ami így is hatásos de szerintem ennél sokkal nagyobbat is tudott volna ütni, ha a film végére kicsit jobban vágyakozunk valami feloldozásért.

A szereplők kicsit felemásra sikerültek, mivel kapunk idegesítő gyerekeket, korrekt szülőket és egy eléggé vicces angynénit. Ugyebár ez a film horror vígjátékként van feltűntetve, de a vígjáték része nagyon gyengére sikerült, annak ellenére, hogy kapunk egy pár tényleg vicces és menő dumát. Az volt a baj a poénokkal, hogy nem tudták őket jókor elsütni és ezért nem viccesnek, hanem vicceskedőnek éreztem őket. Szóval van egy horror vígjátékunk ami nem véres és igazán nem is vicces. Akkor mi volt jó benne? Az hogy a cgi használatát a minimálisra vették és a legtöbb lényt tényleg megépítettek, vagy kimaskíroztak és ezért a vér hiány ellenére néhol kapunk egy-egy paráztatós jeleneteket, valamint látszódott a bábukon, hogy igényesen ki voltak dolgozva és hogy foglalkoztak a dizájnjukkal. Ez talán a padlásos jelenetnél érezhető, ami a finálé mellett a film kevés emlékezets pillanatai közé tartozik.

Végezetül, hogyha valaki nem vár semmit tőle, akkor egy egész szórakoztató, de egyáltalán nem kimagasló alkotást láthat, de ehhez tényleg le kell vinni nagyon alacsonyra az elvárásainkat.

 

 

 

Szólj hozzá

Horrorfun