Mostanság elég nagy bajban van az ember, ha úgy dönt, hogy elkezd nézni egy újabb sorozatot, nem csak azért, mert már így is hetente követi az összes nagyobbat, hanem, mert szinte minden második új sororzatról igen pozitívak a visszajelzések. Végül azért döntöttem a Daredevil mellett, mert olyanokat lehetett olvasni, hogy az eddigi legjobb akciósorozat, meg hogy Tv-be ritkán látunk ilyen jó akciókat, és ezen kijelentések elég erősnek, hangoztak, főleg úgy, hogy most kezdődött el a Banhseenek az utolsó évada. Így hát a Daredevilt kezdtem el nézni, amit szerencsére egyáltalán nem bántam meg.

A történet, amit annak aki látta az azonos című filmet, nem nagyon kell bemutatni, de röviden annyi, hogy egy kilenc éves gyerek egy balesetben elveszti a látását, de ezzel együtt a többi érzékszerve sokkal erősebb lesz. Felnőtt korára ügyvédnek tanul, de rá kell jönnie, hogy ez kevés lesz, ha megakarja menteni a városát a bűnözőktől, ezért maszkot vesz fel és egymaga áll neki, hogy éjszakánként emberekből információkat kiverve próbálja felszámolni a helyi maffiát.

Ha valaki csak azért nem kezdett bele ebbe a sorozatba, mert Marvel az nyugottan tegye meg, mert eddig ez a legkevésbé Marvel sorozat. Itt bizony minden sötét, embereket kínoznak meg és vernek olyan véresre, hogy azt egy pár másik erőszakosabb sorozat is megirigyelne. Én sem vagyok egy nagy Marvel rajongó és épp ezért kicsit tartottam is a sorozattól, de ha nem lenne minden rész elején kiírva a képregénykiadó neve, akkor biztos nem mondtam volna meg, hogy ez egy ház alatt készült mondjuk egy Thor 2-vel. De vajon tényleg olyan jók az akciók? Én így az első évad után nem fosztanám meg a Banshee-t a legjobb akciósorozat címétől, habár ott sem az első évadnál esett le az állunk, minden esetre méltó ellenfélnek bizonyul, mert tényleg rengeteg munkát fektettek az alkotók az akcióba, ami meg is látszik a sorozaton, például a második rész végén meg is kapjuk az egyik legjobb egysnittes verekedést, amit valaha láttam. A történet nincs túlbonyolítva, hamar kiderül ki a gonosz és hogy mik a szándékai, de a figyelmünk fenttartása végett sikeresen felépítettek a helyi maffiának egy miniunverzumot, ami elég érdekes és részletes lett. Habár a főgonoszt szerintem kicsit jobban túltolták a kelleténél. A főhőst játszó Charlie Cox nagyon jó a kettős életet élő vak ügyvéd szerepében, a motivációi jól átélhetők és jó, hogy sikerült egy belső örlődést is ábrázolni, ami arra irányul, hogy milyen messzire mehet el a céljai megvalósításáért, mert ugye jó szuperhőshöz méltóan ő sem öl embert. 

A mellék szereplők érdekesek lettek, közülök a profi újságíró volt a kedvencem, akinek hála kicsit az újság írás és az oknyomozás részleteibe is bepillantást nyerhetünk. A többi szereplő is jól lett megirva, jól kapcsolódnak a történethez és eléggé emlékezetesek is lettek, mint például Matthew tanító mestere, akinek a feltűnésével meg is magyarázódik, hogy hogyan is lett a főhősünkből profi harcművész, vagy Wesley a főgonosznak a jobb keze és legjobb barátja, akiből épp többet is néztem volna, de így is megkapja a kellő játékidőt. Külön tetszett, hogy ez a sorozat is használta azt a feszültségkeltő eszközt, hogy a főcím előtt in medias res mutatnak egy akciójelenetet, vagy egy izgalmasabb jelenetet, majd a jelent közepén jön a főcím és csak rész közepén jutunk el oda ahol az adott rész kezdődött. Furcsának is tartom, hogy ezt a nagyon hatékony és viszonylag egyszerű módszert milyen kevés sorozat használja. Az operatőri munka még külön kiemelendő, mert nem mutat fel semmi forradalmit, de azért valamivel profibb az átlagnál, valamint szerintem a főcímdal nagyon jól megadja minden rész elején az alaphangulatot.

Aki akar nézni egy jó kis akció sorozatot, vagy egy nem szokványos szuperhőstörténetet annak bátran ajánlom a Daredevilt, mert nagy valószínűséggel nem fog csalódni.