A film története egy olyan család körül forog, akiknél a szülők és ez egyik gyermekük is születésüknél fogva süketet, ám a lányuknak teljesen normális a hallása. Miután Paula belép az iskolai kórusba rá kell döbbennie, hogy különleges hangi adottságokkal rendelkezik. Ének tanára a figyelmébe is ajáln egy felvételit egy párizsi zene iskolába, de ehhez itt kéne hagynia a hallás károsult szüleit, akiknek nem csak a jobb, de a bal keze is.

A filmnek egy nagy jó pontja, hogy hitelesen mutatja be, hogy milyen is lehet egy ilyen családban élni. A lányuk jár a szülőkkel az orvoshoz és teljes hétköznapisággal fordítja az orvosnak a szülők nemi bajaival kapcsolatos problémáit, ő intézi a telefonokat a hivatalokkal, a család sajtboltjában ő beszél az eladókkal és még sorolhatnám. A film egy felnövéstörténetet mesél el az elengedésről és a változástól való félelemről, egy csupa szokásos családdrámás témát használ és ezeket néhol felületesen, valamint néhol kifejezetten jól fejti ki. A színészek teljesen jól alakítanak, főleg a főszereplő lány, aki ez első filmes szerepléséhez képest szerintem a maximumot hozta ki a szerepből, minden pillanata hiteles. A filmben lévő dalok nagyon jól lettek kiválasztva és tényleg elképeztően jó hangja van a lánynak, a film végi mutogatós éneklés pedig kifejezetten mécsestörős jelenet, a szó jó értelmében.

Aki szeretne egy kedves és érdekes történetetet látni vagy érdekli a süket téma annak ajánlom ezt a filmet.