2018. júl 23.

Final Space - 1. évad - kritika

írta: Filmnéző Lehel
Final Space - 1. évad - kritika

A Netflix automatikus ajánlója indította el ennek az animációs sorozatnak az előzetesét és elég hamar sikerült meggyőznie, hogy érdemes lesz elkezdem, úgyhogy most hétvégén végig is néztem a teljes első évadot és egy nagyon jó élményben volt részem szerencsére.

A történet középpontjában Gery áll, aki épp a börtönbüntetésének utolsó napjait tölti a Galaxy 1 nevű hajón. Egyik nap azonban belefut egy zöld lebegő kis lénykébe, akit Mooncake-nek nevez el, és akiről kiderül, hogy egy bolygó pusztító fegyver és egy a csillagrendszert leigázni vágyó hadúrnak is fáj rá a foga. Egy Avocato nevű macskaemberrel karöltve, nekivágnak a macska fiának kiszabadításába és Mooncake megmenekítésére a hadúr elől.

A sorozat története javarészt a leghíresebb sci-fi sorozatok és filmek elemeiből épül fel, ami egyáltalán nem zavaró, mivel teljes mértékben érezhető e mögött a tudatosság ugyan is a sorozat tele van tömve popkulturális utalásokkal. Például sok filmrajongó el fog mosolyogni, amikor a főszereplőnk annyira menőn szórja az ólmot két pisztolyból, hogy a végén még pár fehér galamb is elrepül a kamera előtt. A sorozat humora eleinte elég változó, minden egyes jó poénra jut egy elég közhelyes vagy csak fárasztó, de az évad második felére mintha ráéreztek volna az alkotók, hogy melyik poénok működnek a jobban, de persze az is lehet, hogy a néző szokja meg a sorozat humorát.

A karakterek, csak úgy, mint a humor nem lesznek elsőre a kedvenceink, de ahogy egyre jobban ismerjük meg őket egyre jobban nőnek közelebb a szívünkhöz. Ez alól kivétel Hue, az űrhajó mesterséges inteligenciája, aki ez első pillanattól kezdve lopja a show-t és az egész évadon belül minden pillanata aranyat ért. Az animáció kifogástalan, az egyik legjobb kinéző sorozat ebben a stílusban, amit eddig láttam és az akciók is eszméletlenül látványosak lettek, köszönhetően annak, hogy sokszor nagyon filmszerű élményt nyújtanak, ami az ilyen sorozatoknál elég ritka. A sorozat zenéje is fantasztikus nagyon meg tudja hozni a hangulatot, de főleg a drámaibb részeknél éri el igazi hatását. Igen drámai részek, ugyan is a legtöbb ilyen animációval ellentétben nem ütnek le minden komolyabb pillanatot egy poénnal, hanem többször is hagyják, hogy átérezzük a karakterek fájdalmát, vagy gyászát, ami miatt egy igazán különleges élményt tud nyújtani. A hatodik rész végén történik valami, ami pedig annyira váratlan és mégis kiérdemelten tragikus, hogy arra nem lehet felkészülni és mindenkinek látnia kéne.

Aki vevő egy egyedi és újszerű animációs sorozatra és nem zavarja a néha komolyabb hangvétel az mindenkép nézze meg, mert ehhez hasonló élményben máshol nem nagyon lesz része.

Szólj hozzá

Sorozatok